BP ÁRNYAS ÚTI TÁRSASHÁZ

Vármegye:
Budapest
Település:
Budapest XII. kerület
Cím:
Árnyas út 15.
GPS:
47.518822, 18.974614
Mai megnevezés:
társasház
Átadáskori megnevezés:
Lakóház az Árnyas utcában
Épülettípus / funkció:
társas lakóház
Építész / tervezőiroda:
Perczel Anna (Budapesti Városépítési Tervező Vállalat), Vadász György (Budapesti Városépítési Tervező Vállalat)
Tervezés-építés évei:
1971–1973
Fő publikáció:
MÉ 1974/5. 30–37.
Adatfelvevő hallgató:
Nagy Klaudia
Adatfelvétel ideje:
2022

Akkor:

A lakóház Budapesten, a XII. kerületben, az Árnyas út és a Sztehlo Gábor utca sarkán található, a Budakeszi út közelében. Az építészeti tervek a BVTV-ben 1971-ben készültek: Vadász György (Kossuth- és Ybl-díjas) és Perczel Anna építészek által. A kivitelezésre 1972–1973-ban került sor. A lakóház szabadonálló beépítésű. A kanyargó Árnyas úthoz egy, az útvonalat lekövető garázssorral kapcsolódik. A lakóház két keskeny, szűk utca sarkára ékelődik be. Nagy, tömbszerű tömege a délkeleti-északnyugati lejtőn magasodik ki a környező kétszintes családi házak sorából. Az épület két irányból közelíthető meg: a Sztehlo Gábor utcáról, illetve az Árnyas úti garázsok mellől egy karakteres vasbeton dongás kapuzaton és geometrikus mintázatú kovácsoltvas kapun keresztül. A két oldalfolyosós épülettömb egy központi lépcsőházzal kapcsolódik egymáshoz. A lakásokat pirogránittal burkolt lakáselválasztó falak határolják. A belső oldalon található függőfolyosó tükörképeként a lakások túloldalán loggia van, előre gyártott kelyhekre ültetett „U” alakú műkő korlátelemekkel lezárva. Az alaprajzi szerkesztés letisztult és funkcionalista: a függőfolyosók felé az alárendelt, kiszolgáló funkciók találhatók, míg a kilátás és a kedvező keleti-nyugati tájolás irányában a nappalik és a loggiák. Az épület díszítettségét a korlátelemek és a kissé formalista, erősen geometrikus kialakítású vízköpők adják. A harántfalak eredetileg kék pécsi pirogránit elemekkel burkoltak. Az épület megjelenésén is ez a két szín dominál – a mellvédfalak fehérje és a burkolat kékje. A homlokzat – a lejtőre való telepítés miatt – az alaprajzhoz hasonlóan lépcsőzik, melyet a síkból határozottan kiugró vízköpők tovább hangsúlyoznak. A homlokzati architektúra kissé nyers jellegét a szakipari falak négyzetes ablakosztásai erősítik, ám a pirogránit burkolat és az építészeti részletek ezt jótékonyan ellensúlyozzák.

Most:

Az Árnyas úti lakóház ma is jó állapotú, ám szembetűnő néhány jelentős változás az 1973-ban átadott épülethez képest. Az épület legkarakteresebb homlokzati elemei a műkő mellvédek és a pirogránit burkolat voltak. A nyolcvanas években azonban felmerült az igény az épület hőtechnikai javítására. Ezen kívül a burkolattal kapcsolatban állagvédelmi kérdések merültek fel. A hulló vakolat és a hőszigetelés igénye miatt a lábazati, árkádos zónákon kívül a kék pirogránit burkolatot eltávolították és helyette vakolt, hőszigetelt rendszerű homlokzatot hoztak létre. Ez az eredeti homlokzattal csupán annyiban rokon, hogy a meghatározó kék színt megpróbálta megtartani. Ám az átalakítás óta eltelt hozzávetőleges harmincöt-negyven év alatt a színezés jelentősen megkopott és ez az épület megjelenését jelentősen csorbítja. Építészeti értékéből, a részletek finomságából veszített a ház azzal, hogy a domborúmintás burkolat helyett ma egy építészeti igényességet előtérbe nem helyező, közönséges vakolt felület látható. Az épület nyílászárói azonban túlnyomó többségben az eredeti építészeti koncepciót őrzik, jól karbantartottak. Az Árnyas úti lakópark egykori formabontó megjelenése mindezek ellenére a mai napig nagyrészt változatlan. Tömegében, részleteiben az egykori elképzelést tükrözi. A lejtőhöz való érzékeny viszony nem csupán az épületek tömegében, hanem a kert kialakításában is megnyilvánul. A közösségi terek, tetőteraszok, az alaprajzi szerkesztés és a földszint árkádos átmeneti terei emberközpontú tervezésről tesznek tanúbizonyságot. Az épület arányai, a légiesség, a funkcionális megoldások kellemes térélményt hoznak létre – különösképp a kertben járva. Összefoglalva: az épület telepítése, növényzetben gazdag környezete és a tömegek formáltsága, a funkcionális szerkesztettség olyan előnyök, melyek az épület elkészülte óta nemhogy csorbultak volna, de ma még inkább igazak.

Archív képek forrása:
MÉ 1974/5. 30–37.
Mai képek forrása:
Nagy Klaudia, 2022