BP CSEPEL POSTA

Vármegye:
Budapest
Település:
Budapest XXI. kerület
Cím:
Szent Imre tér 21.
GPS:
47.432323, 19.068723
Mai megnevezés:
Csepel 1 Posta
Átadáskori megnevezés:
Csepeli Posta
Épülettípus / funkció:
kereskedelmi-szolgáltató
Építész / tervezőiroda:
Nyiri István (Út- Vasúttervező Vállalat)
Tervezés-építés évei:
1949–1951
Fő publikáció:
Szendrői 1972, 83.
Adatfelvevő hallgató:
Alvári Luca Hanna
Adatfelvétel ideje:
2021

Akkor:

Az épület tervei 1949-ben készültek el Nyiri István és munkatársa, Félix Vilmos által az UVATERV-ben, a kivitelezésre pedig 1951-ben került sor. Méreteit a nagy, akkor még Tanácsház tér névre hallgató közterület, illetve a szomszédos egyemeletes és földszintes házak határozták meg. Az „L” alakú alaprajzon tiszta kapcsolatokkal vehető ki az épület három traktusa, melyek közül a tervező a tértől távolabb esőt emelte meg egy emelettel. A tömegek kapcsolatát egy harmadik szinten elhelyezett, két hengeres támaszra állított kinyúló vasbeton előtető oldja. A kor elveihez híven a szerkezetben előszeretettel alkalmaztak vasbeton elemeket, mind a pillérek, mind a födém tekintetében, a falakat pedig téglából rakták. Az alaprajzi elrendezést alapvetően a postai technológiák logikája adta, a földszinti csarnokhoz tisztán csatlakoznak a kiszolgáló helyiségek. Az épület központja egyértelműen a pénztárcsarnok, mely kívülről és belülről is komoly hangsúlyt kapott. Az épületbelső eredetileg egyszerű elemekből állt, a felette lévő födémet az utcai homlokzat felől karcsú, kőburkolatú oszlopok tartották, melyek között nagy, acélpálcás ablakok engedtek megfelelő bevilágítást a térbe, az ezt kiegészítő padozati kőburkolat is egyszerű, mégis ízléses volt. A csarnokot megépülésekor Domanovszky Endre festőművész nagyméretű, az egész oldalfalat átfogó frízfestménye díszítette. Később, 1955–56-ban elkészült Szőnyi István freskója, mely a posta történetét dolgozza fel, és a mai napig is megtalálható itt. Az épület homlokzatképzése viszonylag egyszerű, csupán vakolt, kővel borított és üvegfelületek vannak rajta, a modernista építészethez híven minden felesleges díszítést mellőzve. A főhomlokzat alapsíkja a négyzet alakú ablakokkal tagolt vakolt fal, melyből kissé kiemelkedik a pénztártermi üvegfal „doboza” kőburkolatos keretezéssel és hullámpalával fedve. A főbejáratra, mely síkban ezek előtt helyezkedik el, az enyhén ívelt rusztikus kőfal hívja fel a figyelmet. A bejárat két oldalára vasbeton előtetők nyúlnak ki az 5-5 lépcsőfokból álló feljáró fölé.

Most:

Az épület napjainkban nagyrészt az eredeti értékeket tükrözi vissza, számos részlete – 2002 óta műemléki mivoltából adódóan is – változatlan. A bejárat külső lépcsői, illetve a korlátok és a kőburkolat is minden valószínűség szerint eredeti, többnyire jó állapotban vannak. A homlokzatok nyílászárói megőrizték korábbi formájukat, az évek során a földszinten kaptak ugyan egy védőrácsot, jó állapotú zöld festéssel. A pénztárcsarnok acélpálcás üvegfala is egykori szépségében tárul elénk, kiegészülve a felújítást követően elhelyezett leereszthető árnyékoló szerkezettel. A főbejárat tekintetében is az értékmegőrzésen volt a hangsúly, itt csupán az ajtók cserélődtek le mozgásérzékelő automata termékekre, valószínűleg ezek is a 2003-as felújítás alatt, színükben igazodva a többi nyílászáróhoz. Szintén ennek a felújításnak köszönhető az épületbelső jó állapota. Új bútorokat és elektronikus számjelzőket helyeztek el, megújult az átadó ablakok fa lambériája és üvegezése, illetve az egész belső térbe új kerámia lapburkolat került. A falak friss festést kaptak, így az egész postacsarnok kellemes világos színekbe öltözött, ami a hatalmas ablakokon bejutó fénnyel együtt kellemes hatást nyújt. 2003-ban a lakosság fáradozásainak köszönhetően a Kulturális Örökség Minisztériuma hozzájárult a még 1956-ban megsérült freskó restaurálásához is, így ma ez is kifogástalan állapotban van. A tér felőli homlokzat keleti oldalán, közvetlenül a rendőrkapitányság épülete mellett található egy mellékbejárat, ami a hátsó udvarra vezet. Az ide forduló homlokzatrészen helyezték el a klímaberendezések külső egységét, így azok az utcafrontról nézve nem zavarják az összképet. Funkcióját tekintve az épület változatlanul postaként működik, továbbra is a Magyar Posta irányítása alatt. A postacsarnokot kiszolgáló hátsó helyiségek ma is a személyzet irodáiként, személyes tereiként funkcionálnak. A Templom utca felől látható a hátsó gazdasági udvar és az ehhez tartozó épületek a portával együtt, de ezek nem az eredeti épülettel egy időben épültek. A porta egy kisebb, külön épületben található, emellett helyezkedik el egy hosszanti irányú épület, amely valószínűleg a postai küldemények tárolására szolgál. Ez a hátsó rész egy fém kapuval elhatárolt kocsibeállón keresztül közelíthető meg, innen rálátunk a főépület hátsó homlokzatára is, amely nagyrészt szintén megőrizte eredeti állapotát. Összességében elmondható, hogy a létesítménynek sikerült hű maradnia korának hangulatához, funkcióját tekintve napjainkban is ugyanolyan jól kihasználható és tisztán visszatükrözi az 1950-es évek modern építészetének főbb sajátosságait.

Archív képek forrása:
Szendrői 1972, 83.; Fortepan
Mai képek forrása:
Alvári Luca Hanna, 2021