BP EGYKORI PORCELÁNGYÁRI LABORATÓRIUM

Vármegye:
Budapest
Település:
Budapest X. kerület
Cím:
Porcelán utca 5.
GPS:
47.486694, 19.165861
Mai megnevezés:
üres ipari épület
Átadáskori megnevezés:
Porcelángyári laboratórium
Épülettípus / funkció:
ipari-üzemi
Építész / tervezőiroda:
Balázs György (Ipari Épülettervező Vállalat)
Tervezés-építés évei:
1964–1966
Fő publikáció:
MÉ 1966/6. 26–28.
Adatfelvevő hallgató:
Dancsecs Domonkos
Adatfelvétel ideje:
2022

Akkor:

A Porcelángyári laboratórium a Kőbányai Porcelángyár zsúfoltan beépített területén, a gyártó üzemrészek közvetlen közelében kapott helyet, ahol a Magyarországon készülő elektromos szigetelők gyártásához szükséges alapkutatásokat végezték. tervező, Balázs György az IPARTERV-ben egy háromszintes épületet tervezett, mely a programhoz igazodva különböző jellegű laboratóriumokat tartalmaz. Az épület alaprajzilag középfolyosós rendszerű, ahol a középfolyosó egyik oldala mentén helyezkednek el a függőleges installáció vezetékaknái. Ezeket a folyosó felől felnyitható ajtók határolják. Innen történhetett a vezetékek szerelése, javítása, esetleg kicserélése. A vezetékaknák másik oldalán helyezkednek el a 6 m mélységű laboratóriumok. A középfolyosó másik oldala mentén találhatók a kiértékelők, az irodák, a raktárak, a mosdók, az öltözők, a lépcsőház és a lift. A laboratóriumok a változó igényeknek megfelelően átrendezhetők. A hosszvázas épületben a pillérek monolitikusan, az egyéb vasbeton szerkezetek pedig előregyártott kivitelben készültek. Az épületnek a merevséget a lépcsőház és a liftakna monolit vasbeton doboza biztosítja. Az épület homlokzati parapetfala 25 cm vastag téglafal, amelynek külső felületét előregyártott feketésszürke színű műkőlapok borítják. Az ablakok elé, a közvetlen napsugárzás kizárása céljából körbefutó fix zsaluszerkezetet terveztek, ahol a vízszintes zsalulevelek 1 mm vastag acéllemezből készültek, felületükre pedig ezüst-durol zománcbevonattal került. A zsaluk alkalmazása biztosítja, hogy munkaidő alatt közvetlen napsugárzás nem jut be a munkahelyekre, és a természetes világítás a laborban árnyékmentes

Most:

Az épület a Kőbányai Porcelángyár rendszerváltás utáni megszűnésével funkcióját vesztette, azóta is kihasználatlanul áll, így ennek következtében átfogó felújításon nem esett át, ezáltal szinte változatlanul megmaradtak az eredeti terv szerinti elrendezések és szerkezetek. Az egykori felújítás nyomát az irodákban lehet megtalálni, ahol az eredeti parkettára később PVC padlóburkolat került, továbbá a belső ajtók tűntek újabb szerkezeteknek. A különleges homlokzati megoldás változatlanul állja az idők próbáját, a keleti, legdominánsabb oldalon is csak a gazdasági bejárat bejárati ajtói kerültek kicserélésre. Az évtizedes kihasználatlanság viszont az árnyoldalát is megmutatja: az elhanyagoltságot nemcsak az otthagyott eszközök és berendezési tárgyak, hanem a pusztuló szerkezeti elemek is jól tükrözik: lepergő olajfesték, feljövő padlóburkolat, széttört ajtók, törmelék mindenfelé. Kívülről az acél zsaluelemek rozsdásodásnak indultak, így az épület megjelenésében is kiütközik az elhanyagoltság. Azonban a lépcsők, homlokzati nyílászárók és a lapostető viszonylag jó állapotúnak tűnt, nem látszottak nagyfelületű beázások, a lift és világítástechnika pedig működőképes. A földszinti személyzeti bejárat furcsa módon nem a legnagyobb keleti homlokzati oldalon, hanem az északin található, reprezentatív bejárat és előcsarnok nélkül. A földszinti részeken a félig domboldalba illesztett épülettömeg és a nyílászárók hiánya révén napközben sem jut be természetes fény, így az épületbe való megérkezés nem a legideálisabb. Az emeleti szinteken az irodák és laboratóriumok esetén bőséges homogén fényt biztosít a különleges homlokzati megoldás, a folyosók azonban itt is meglehetősen sötétek. Ennek következtében egy esetleges kisebb átalakítással és a megfelelő funkció megtalálásával újra életet lehetne vinni az épületbe, mivel az iroda- és laborhelyiségek kiválóan alkalmasak a munkára a bőséges fény és a helyiségek hangulata miatt, melyet a zsalus árnyékoló biztosít

Archív képek forrása:
MÉ 1966/6. 26–28.
Mai képek forrása:
Dancsecs Domonkos, 2022