BP JÓKAI ÚTI LAKÓTELEP TÁRSASHÁZAK

Vármegye:
Budapest
Település:
Budapest XVI. kerület
Cím:
Kolozs utca 39–41., Mészáros József utca 1–3.
GPS:
47.508996, 19.190388
Mai megnevezés:
lakótelepi társasházak
Átadáskori megnevezés:
Jókai úti lakótelep 10. és 13. jelű épületei
Épülettípus / funkció:
társas lakóház
Építész / tervezőiroda:
Szilágyi Antal (Budapesti Városépítési Tervező Vállalat)
Tervezés-építés évei:
1970–1979
Fő publikáció:
MÉ 1980/3. 34–35.
Adatfelvevő hallgató:
Pócza Franciska Csenge
Adatfelvétel ideje:
2023

Akkor:

A terület a mai Sashalom és Mátyásföld határán húzódik, a Jókai utca mentén. A Jókai úti lakótelep lakóházainak utolsó fázisában készült ez a két épület (10, 13-as jelű épületek a helyszínrajzon) Szilágyi Antal tervezésében (BVTV). A koncepció fő meghatározó tényezői a lakásméret és az építési mód voltak. 49 m2-es kétszobás (min. 18+12 m2) lakásokat alakítottak ki. Az építéshez csak 5 db 2,4 és 3,5 m fesztávú zsalualagútpár állt rendelkezésre, így a tervezést ez befolyásolta a kezdetektől. A zsaluméret miatt csak egyfajta lakások készülhettek. A tervezéshez adott volt még a lakásszám és a sávházas beépítési forma, amihez igazodni kellett, így a sok kötöttség mellett a tervező egyéni gondolatainak már alig maradt hely. Így jöttek létre ezek a függőfolyosós sávházak, melyekben az azonos lakóegységek mellett épületenként 2-2 központi egység helyezkedik el a lift, a lépcsőház és egy kis tároló számára. Háromféle alaprajz jellemzi az épületeket: a pinceszinti, a földszinti és az I-VII. emeleti. A pinceszinten helyet kaptak a tárolók, a földszinten pedig a bejáratok, a függőfolyosók, a közös kiszolgálóhelyiségek és lakások. Az emeleti szinteken már csak a függőfolyosók és az azonos lakásegységek sorakoznak. A két központi közlekedőmag minden szintet három részre oszt. Az épülettömeg formálása és a homlokzatalkotás szempontjából is látszik ez a következetesség. Az építész koncepciója szerint a belső tereket alapvetően ezeknek az azonos egységeknek a ritmusos sorolása határozza meg. A cél egy olyan épület megalkotása volt, mely jól átlátható, változatos, de rendezett.

Most:

A két épület formája szinte változatlan a megépítés óta, így az utcán sétálva a nyugodt környezetben úgy érezhetjük, mintha megállt volna az idő 1980-ban. Ezt erősítette a sarkon felbukkanó régi autó is. Az épületek környezete kellemes, az előttük található nagyobb tereknek és a mögöttük húzódó parknak köszönhetően. A két épület változásai közé tartozik ugyanakkor, hogy homlokzatukat lehőszigetelték (illetve a lépcsőházat is belülről), erről árulkodik az épület sarkain néhol előbukkanó EPS. A 13-as számú lakóház központi lépcsőházának északi oldalán kicserélésre kerültek a nyílászárók, melyek hőtechnikai szempontból megoldást jelenthetnek, ugyanakkor az épület vesztett esztétikai értékéből a 10-es számú lakóházhoz képest, ahol még az eredeti nyílászárók találhatóak meg. Ugyanakkor a 10-es számú északi oldalára árnyékolókat helyeztek fel, ami kis mértékben, de befolyásolja a homlokzati összképet. Az épületek alaprajza átgondolt, rendezett, amit tovább erősít a környékre jellemző rend, a homlokzat és a szintek ritmusa. A déli oldalak a nagy zöldfelület felé nyitnak, innen kapják jellemzően a fényt, míg az északi, utcára néző oldalak, melyek felől az egyes lakóegységek megközelíthetőségét szolgáló függőfolyosók találhatók, zártabbak. A keleti és nyugati homlokzat teljesen zárt, ami az alagútzsalus építési módból következik, ezek állapota a keleti oldalon rosszabb. Az épületek központi lépcsőházai izgalmas, reprezentatív bejáraton át közelíthetők meg. A belső terekben különösen ügyeltek a színhasználatra, illetve szinte mindenhol olyan a belső tér, mint amilyen 40 évvel ezelőtt is lehetett. A lépcsőkön kicserélt kerámialapok, a 10-es épület cserélt nyílászárói, új festékszínek, illetve a lepergő vakolat mutatja csak az idő múlását. Összességében ezek a sávházak magukon hordozzák a múlt jegyeit és hangulatát, de élhető és kellemes környezetet tudnak biztosítani még ma is.

Archív képek forrása:
MÉ 1980/3. 34–35.
Mai képek forrása:
Pócza Franciska Csenge, 2023