GYŐR RÁBA FILMSZÍNHÁZ

Vármegye:

Győr-Moson-Sopron

Település:

Győr

Cím:

Aradi Vértanúk útja 16.

GPS:

47.684380, 17.633207

Mai megnevezés:

Richter János hangverseny- és konferenciaterem

Átadáskori megnevezés:

Új győri szélesvásznú filmszínház (Rába filmszínház)

Épülettípus / funkció:

kulturális-művelődési

Építész / tervezőiroda:

Harmati János (Győri Tervező Vállalat), Lakatos Kálmán (Győri Tervező Vállalat)

Tervezés-építés évei:

1954–1960

Fő publikáció:

MÉ 1962/1._35–37.

Adatfelvevő hallgató:

Princzinger Lili

Adatfelvétel ideje:

2022

Akkor:

A mozi megvalósítását 1953-ban még közvetlenül a nádorvárosi lakótelepépítés részeként képzelték el. A tervezést Lakatos Kálmán győri építész, a tervezővállalat akkori főmérnöke még a szocreál időszakában kezdte el. A megvalósítás azonban csúszott és Lakatos 1956-ban külföldre távozott, amikor még csupán a vázlattervek voltak készen. A munkát egy fiatal mérnökökből álló csapat vette át, az építészeti tervezést Harmati János folytatta. Ők 1958-ra készültek el a munkával, amikor már újra a modern formálás tudott előtérbe kerülni. Az átmenet azonban érződik az 1961-ben átadott épületen, hiszen, bár érezhetően egyszerűsített formában, de megjelennek rajta olyan tagozatok, díszítések, amelyek egy ekkoriban épült házról már jellemzően hiányoznak. Az épület alaprajza jól követhető logika szerint épül föl. A viszonylag szűk saroktelek adottságát úgy használták ki a tervezők, hogy az épület fő tengelyét az utcavonalaktól 45 fokos szögben elfordították, így előállt a szimmetrikus, tengelyre szervezett kialakítás lehetősége. A megérkezés vonalán a fő funkciók, a főbejárat, a kétszintes bejárati csarnok és a végül 830 férőhelyes, erkéllyel is rendelkező nézőtér kapott helyet. Természetesen a vetítőfülke is ebbe a tengelybe került, akárcsak a 12,2 × 4,5 méteres mozivászon (ez volt az országban a második, eredendően is szélesvásznúra tervezett). A vetítőfelület előtt egy kis színpadot is kialakítottak. Érdekessége az alaprajzi koncepciónak, hogy a nézőtérbe annak hátulján nyíló két ajtó vezet be, de a kijáratok két oldalt nyílnak, két különálló, ún. kijárati csarnokba, majd innen lehet az oldalhomlokzatokon kijutni az utcára. A forgalmi szétválasztás amiatt is indokolt volt, mert az épület közösségi terei nem nagyok, és gyakorlatilag utcai előtere sincsen, a be- és kijáratok is szűk járdákra nyílnak. Előfordulhatott, hogy egy vetítést egy másik követett, így a 830 férőhelyes moziépületben egyszerre akár több, mint 1600 ember is lehetett. Szellemes megoldás a mindkét irányba működő ruhatár kialakítása is. Az emelet tulajdonképpen a földszinti struktúra duplázása. Az íves vasbeton lépcsők felvezetnek a galériára, ahonnan megközelíthető a nézőtér erkélye. A vetítés után a két-két oldalkijáraton távozhatunk, és itt is találunk egy-egy, mindkét irányból megközelíthető ruhatárat. Az emeleti előtérben, a moziterem hátfalán található Simó József nagyméretű, 60 m2-es kerámia plasztikája. A mozaik fő motívuma egy vetítőgép forgótárcsájára emlékeztető kör, amelyben Győr története jelenik meg. A második emeleten irodahelyiségek vannak, eredetileg a Győr-Sopron Megyei Moziüzemi Vállalat használta őket.

Most:

A Rába Mozi 2000-ben bezárt. Az üresen álló épület, a városi önkormányzat szerencsés és hiánypótló döntése alapján a Győri Filharmonikusok székhelyévé alakult, és Richter Terem néven 2001 óta koncerthelyszínként működik. A rekonstrukciót a Vadász és Társai Építőművész Kft. tervezte. Néhány alapvető változtatás történt az épületben. Az egykori moziterem koncertteremmé való átalakításánál például több széksor elhagyásával a színpad méretét értelemszerűen jelentősen növelni kellett, hiszen a filmvetítéshez nem épült nagy színpad. A nagyobbik álmennyezeti ív megmaradt és az új színpad terét a nézőtér eredeti fa akusztikai elemeihez illeszkedő módon burkolták. Általában a tervezők igyekeztek az épület eredeti arculatát, formáit, anyaghasználatát megtartani, ahhoz igazodni. Az eredeti közönségforgalmi útvonallogika azonban átalakult, a kettős közlekedési rend ma már nem működik. Az érkező és a távozó vendégek is az előteret használják, az oldalsó, egykori kijárati csarnokok funkciójukat vesztették. Az eredeti koncepcióban büfé, kávézó nem szerepelt, ez a felújítás után is még keresi a helyét (jelenleg egy része a Simó-féle kerámiaplasztika előtt van). Összességében azonban elmondható, hogy a felújítással, a külső és belső megjelenés eredeti formálási szándékának tiszteletben tartásával, egy építészetében és funkciójában is méltó rekonstrukciója született meg Lakatos Kálmán és Harmati János jellegzetes épületének.

Archív képek forrása:

MÉ 1962/1._35–37.

Mai képek forrása:

Princzinger Lili, 2022