Magyarországi és oszmán-török építészeti kapcsolatok

memoriális építészet a hódoltság területén

Témavezető:

Dr. Rabb Péter

Doktorandusz:

Kovács Máté Gergő

Doktori védés:

2020. augusztus 14.

Publikációk:

BAKU, E.–KOVÁCS, M. G. (2018) A kulturális emlékezet rétegei: Oszmán épületek emlékezete Magyarországon, in: Viszály és együttélés. Vallások és felekezetek a török hódoltság korában. Ittzés, G. szerk., Universitas, Budapest, 425-448.
FODOR, G.–KOVÁCS, M. G.–KÖVECSI-OLÁH, P. (2018) A rodostói Rákóczi-ház megvásárlásának körülményei: Adalékok a magyar-török kapcsolatok 20. századi történetéhez. Építés-építészettudomány, 46. (2018) 1–2. 117–144.
KOVÁCS, M. G. (2014B) Exporting the Architecture. Projects of Hungarian Architects in Turkey in the 1950s. in Efe Duyan (ed.): Architecture and Writing: Archtheo ’14 Theory of Architecture Conference. Proceedings, Istanbul. 419-434.
KOVÁCS, M. G.–RABB, P. (2016) Belgrád oszmán építészete – a Balkánon jellemző analógiák elterjedésének kortárs kutatásai tükrében, Architectura Hungariae 15 (1) 81-91.
KOVÁCS, M. G. (2017) Adalékok Ercsi palánkvár helyének azonosításához. Keletkutatás, 2017. ősz, 73-91.
KOVÁCS, M. G. (2018) A műemlékvédelem kezdetei Törökország területén. Architectura Hungariae 17. (2018) 1. 19-31.
KOVÁCS, M. G.–RABB, P. (2018) The Evaluation of the Ottoman Memorial Architecture in Hungary. in. Mustafa Hatipler (ed.) International Ottoman Traces Symposium, Proceedings, (November 01-02, 2018 Edirne / Turkey) Trakya University, Edirne. (ISBN: 978-975-374-337-6) 241-252.
KOVÁCS, M. G.–RABB, P.–KRÄHLING, J. (2015) The Ottoman Sultan’s Album at
Budapest University of Technology and Economics. Turkish Historical Review. 6. (2015.) 2. 138-150.
KOVÁCS, M. G.–RABB, P.–KRÄHLING, J. (2018) Egy kairói fénykép margójára. Keletkutatás 2018. ősz, 99-111.
KRÄHLING, J.–HALMOS, B.–MARÓTZY, K.–SAJTOS, I.–VUKOSZÁVLYEV, Z.–BAKU, E.–JÓZSA, A.–KISS, ZS.–FEHÉR, K.–KOVÁCS, G. (2015) Architectural Drawing and Education –
Principles to the Evaluation of the Historic Plan Collection at Budapest University of Technology and Economics. Architectura Hungariae 14 (2015/1) 7–18.
RABB, P.–KOVÁCS, M. G. (2016) Prof. Alfred, Budapeşte – Az isztambuli Nemzetközi Kikötőépület tervpályázata. Architectura Hungariae 15(1) 81-89.
RABB, P.– KOVÁCS, M. G. (2014) Az elfeledett főváros. (Izmit – Nikomédia változásai). Architectura Hungariae 13. (2014. április) 1. 5-14.
KOVÁCS, M.G. – RABB, P. (2020) The Preservation of Ottoman Monuments in Hungary –
Historical Overview and Present Works. International Journal of Islamic Architecture 9. 1. 169–190. doi: 10.1386/ijia_00008_1
KOVÁCS, M. G.–FEHÉR, K. (2019) The Survey Program of Ernő Foerk on the Türbe of Pécs. Ybl Jounal of Built Environment 7 (2) 89–101.
KOVÁCS, M.G. (2019) : Adalékok a szigetvári Szulejmán szultán-türbe szerkezeti méreteinek történeti vonatkozásához. In: Pap, Norbert (szerk.) Turbék. Szulejmán szultán zarándokvárosa. Budapest- Pécs, Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Pécsi Tudományegyetem, (2020) pp. 245-261.
KOVÁCS, M.G. (2020) A Hungarian Architect in Early Republican Turkey: Ferenc Hillinger (1895–1973). THE ARABIST. BUDAPEST STUDIES IN ARABIC 41 (2020) 69–84.

RÉSZLETES LEÍRÁS:

A kutatás a magyarországi és oszmán-török építészeti kapcsolatok három jellemző időszakának építészeti tendenciáit vizsgálja. Elsőként a hódoltsági oszmán építőtevékenységet elemzi, elsősorban a memoriális épületek példáján. Arra a kérdésre keresi a lehetséges válaszokat, hogy milyen tér- és szerkezetalakítási elvek mentén jöttek létre memoriális épületek, egyúttal olyan szabályszerűségeket keres, mely az épületek azonosítása és örökségvédelmi munkálatai során is adalékul szolgálhatnak.

A dolgozat második szakasza az oszmán hódoltságot követő időszakot vizsgálja. Egyrészt a hódoltság időszaka és a 19. század közti magyar és oszmán-török építészeti kapcsolatokat, a hódoltság során létrejött oszmán épületek utóéletét, illetve az Oszmán Birodalom területén lévő magyar vonatkozású épületeket érinti. Másrészt pedig a századfordulót követően, az Oszmán Birodalom kései szakasza és a Török Köztársaság korai évtizedei során létrejött építészeti kapcsolatokat – az újonnan tervezett épületek, valamint a meglévő örökség védelmét – érinti, bemutatva a kor törökországi építészetének kevésbé kutatott, magyarországi vonatkozású fejezeteit, párhuzamait.

A kutatás levéltári forrásokon, korabeli török és magyar nyelvű folyóiratok adatain, valamint török, magyar és angol nyelvű szakirodalmon alapul.