BP EGYKORI DIVSZ SZÉKHÁZ

Vármegye:
Budapest
Település:
Budapest II. kerület
Cím:
Ady Endre utca 19.
GPS:
47.515611, 19.026944
Mai megnevezés:
Duna Center irodaház
Átadáskori megnevezés:
Demokratikus Ifjúsági Világszövetség székháza
Épülettípus / funkció:
irodaépület
Építész / tervezőiroda:
Vas Zoltán (Általános Épülettervező Vállalat)
Tervezés-építés évei:
1967–1968
Fő publikáció:
MÉ 1969/4. 37–38.
Adatfelvevő hallgató:
Tóth Soma Péter
Adatfelvétel ideje:
2021

Akkor:

A Rózsadombon a Szemlőhegy és az Ady Endre utcák sarkán levő telken épült meg a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség székháza 1968-ban. A tervek elkészültekor méltán örvendezhettek az elvtársak és ifjúkommunisták, hiszen a DIVSz-nek a nemzetközi ifjúsági mozgalomban játszott szerepéhez illő, korszerű és reprezentatív székházat terveztek az ÁÉTV szakemberei. A kiváló kilátással rendelkező épület megjelenését a választott szerkezeti megoldás határozta meg: az irodatorony „árbócház” jellegű épület, melyet akkori nyugatnémet és angol példák ihlettek. Ebben az árbócházban találhatók 4 szinten az irodák. A legfelső szinten volt a tanácsterem, ahonnan a tárgyalók elé lélegzetelállító panoráma tárult. Érdekesség, hogy igen modern híradástechnikai készülékekkel, szinkrontolmács- és ipari televíziórendszerrel szerelték fel a különféle rendezvényeknek helyet adó termet. A többi irodaszinten cellás osztásban kaptak helyet a szervezet munkáját biztosító irodaszobák. Az irodaházhoz kapcsolódó lepényépületben különféle gazdasági-műszaki helyiségek voltak: étterem és konyha, nyomdaüzem, valamint garázs. Ez a megoldás az irodai munkát és a zavaró, zajos gazdasági tevékenységet mind szerkezetben, mind szintben elkülönítette egymástól. A konzolos felső szint jellegzetes a rózsadombi villás utcaképben. Ez az érdekes szerkezet a lépcsőház vasbeton magjának tetején kialakított konzolszerkezeten függő vasbeton lemezekből áll, melyeket utófeszített huzalok tartanak. A szerkezetiséget hangsúlyozták a homlokzatképzéssel is, bár az eredeti látvány sem teljesen egyezett meg a terveken szereplővel. A reprezentatív használat keretében az eredeti kialakítás általánosságban magas minőségű volt, egy szobor és egy ötvösmunka is ékesítette az épületet.

Most:

Az irodaházat elkészülte után nem sokkal, 1972-őt megelőzően is bővítették, mára teljesen átépítették, szinte csak a jellegzetes tömegformálásáról ismerhető fel. Az épület ma számos eredeti megoldásától megfosztva, bérirodaházként üzemel. A mai kinézetét feltehetően 2000 és 2005 között nyerte el a légifelvételek tanúsága alapján. A Magyar Építőművészetben már 1993-ban megjelent egy átépítési terv, de nem ez valósult meg. A lepényépülethez közvetlenül csatlakozva egy kör alaprajzú, 3 szintes, és ehhez kapcsolódva északi irányban még két másik, egymással összekötött tömb épült fel. Ezzel egyidőben az eredeti irodatornyot is korszerűsítették, a tagolt, konzolos szerkezet sík, üveg függönyfalat kapott. Így vált kissé elnagyoltan kisimítottá, lecsiszolttá az eredeti tömeg, mely kevésbé érvényesül a mögötte terebélyesedő új szárny miatt. Az eredeti lepényépületet új mészkő burkolattal látták el. Az Ady Endre utca felé eső markáns terméskő támfalba éttermi bejárat és mélygarázs fúródott. Az átépítés során látszólag nagy szerepet kapott az épület elhelyezkedéséből fakadó befektetési potenciál. Bár bejutni nem sikerült, és bent fényképezni sem, de a biztonsági személyzet is megerősítette, hogy valószínűleg semmi eredeti nem maradt az 1968-as enteriőrből. Bár az épület előtti tér 50 éve is parkolóként funkcionált, az épület ma sem tud túlságosan kommunikálni az utcával, a bérlői parkoló sorompója, hirdetőtábla, az autók közötti átvágás nehezíti a megközelítést. A kékesen csillogó üvegdoboz, a narancssárga vakolat, az új épületek high tech-mediterrános utóíze és az olcsó hatású mészkőburkolat elnyomja a szerkezeti logikára és tömegkontrasztra épülő, őszinte anyaghasználatú eredeti kialakításban rejlő értéket.

Archív képek forrása:
MÉ 1969/4. 37–38.
Mai képek forrása:
Tóth Soma, Péter, 2021