BP PETREZSELYEM UTCAI LAKÓEGYÜTTES

Vármegye:

Budapest

Település:

Budapest II. kerület

Cím:

Petrezselyem utca 10.

GPS:

47.511167, 19.028639

Mai megnevezés:

lakóházak

Átadáskori megnevezés:

Petrezselyem utcai lakóegyüttes

Épülettípus / funkció:

társas lakóház

Építész / tervezőiroda:

Hajnal Zsolt (MATERV), Wéber József (MATERV)

Tervezés-építés évei:

1984–1985, 1990

Fő publikáció:

MÉ 1990/6. 25–33.

Adatfelvevő hallgató:

Balázs Zsófi

Adatfelvétel ideje:

2023

Akkor:

Hajnal Zsolt és Wéber József 1984-ben nyerte meg az OTP házi pályázatát, amely egy második kerületi, kb. 150 lakásból álló lakótömb, garázs és iroda megtervezéséről szólt. A terv a Petrezselyem utca és a Kis Rókus utca között húzódó átmenő foghíjtelekre készült, azonban a tervezők nem a megszokott belső udvaros beépítési mintát követték. A környék akkoriban nem a megfelelő minőségű házakkal volt beépítve, itt helyezkedett el a kietlen Ganz gyár, és több modern kori, nem a legjobban funkcionáló irodaépület is. Az építészek igazodván ehhez a barátságtalan környezethez egy, a telken teljesen átmenő udvart hoztak létre, erre nyitva az újonnan elhelyezett lakásokat, irodákat, megteremtve egy privát belső közeget a ház számára. A telken belüli szintkülönbséget az autós és a gyalogos forgalom szeparálására használták fel. A gépjárművek csak a Kis Rókus utca felől hajthattak be a garázssorra, a gyalogos közlekedés pedig e szint felett egy zöld területekkel kiegészített passzázson folyt, vertikálisan is elemelve az akkor még álló gyárépület szintjétől. A szomszédban működő Meteorológiai Intézet „U” alakú tömbjéhez is finoman idomul a ház, így tovább erősítve annak formálását. Architektúrája mentes a felesleges túldíszítettségtől, csupán néhány finoman elhelyezett kerámia betétes mellvéddel reagál az intézet homlokzati elemeire. A ház átadásának korában ünnepélyes fogadtatásnak örvendett, nagyra tartották a szakmabeliek, egy kritikát tudtak csak vele kapcsolatban megfogalmazni. Bitó János, a cikk írója szerint, ha az egész tömb egységét vizsgáljuk, pazarlásnak tűnhet a keleti oldal tűzfallal történő lezárása. Érdemes lett volna egy nagyobb léptékű rehabilitációban gondolkodni, ami az itteni épület átalakításával ebbe az irányba is nyitottabb koncepciót eredményezett volna. Azonban ez nem szerepelt a pályázati kiírásban, így indokolt az építészek által elképzelt megoldás is.

Most:

Mivel a beépítés léptéke és fő koncepciója is a telekből és a környezetből következő adottságokhoz igazodik, így elsősorban a környék változásának elemzésével érdemes kezdeni az értékelést. Az akkori Ganz gyár területén most Budapest egyik legkellemesebb, közfunkciókkal ellátott parkosított területe, a Millenáris jött létre. Az eredeti koncepcióban az itteni környezet kietlenségétől való elzárkózás szerepelt, ez indokolta a belső átmenő udvar létrehozását, azonban ezek a privát terek igenis tudnak és tulajdonképpen már az építéskor is nyitottak a mai park felé, a déli homlokzat nem teljes beépítése által. Jelenleg, főként a megemelt gyalogos közlekedőszint segítségével különösen idilli kommunikáció jöhet létre a ház külső terei és a természet között. Ezen felül, a jelen pillanatban itt zajló megnövekedett autós forgalomtól való vertikális elemelés is még jobban értékelendő, mint a korábbi évtizedekben. A mostani akusztikai terhelés is érzékelhetően csökken így, annak ellenére, hogy a vizuális kontaktus biztosított. Külső formálásában a ház arányrendszere semmit sem vesztett eredeti értkéből. Az akkoriban nagyon jól használt, inkább ipari épületekre jellemző falelemes rendszer jelenleg viszont már nem képes olyan jóízű lakókörnyezetet teremteni. Szükség lenne ezen homlokzatok helyreállítására, ügyelve a karakter megtartására. Az erkélyek kerámiabetétei és lakatosmunkái ugyancsak megértek a felújításra. A ház belterei kisebb-nagyobb átalakításokon mentek át, ezek nagyrészt a lépcsőház festését, belső nyílászárók cseréjét, felújítását és a lift modernizálását jelentették. Összegezvén, a gyalogos szinten elhelyezkedő macskaköves sétány a kihelyezett padokkal és a lakóközösség által gondozott zöldfelületekkel olyan nagyvárosra nem jellemző atmoszférát teremtenek, amelyet ritkán tapasztalhatunk máshol. A félköríves középső terület és az épületek alsó utca felett átfutó hidas bekötése izgalmas térhelyzeteket teremt, ami a mai napig igazán értékessé és megismerhetővé teszi a házat.

Archív képek forrása:

MÉ 1990/6. 25–33.

Mai képek forrása:

Balázs Zsófi, 2023