BP VIHAR UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA

Vármegye:

Budapest

Település:

Budapest III. kerület

Cím:

Vihar utca 31.

GPS:

47.548861, 19.038843

Mai megnevezés:

Laborc Általános Iskola

Átadáskori megnevezés:

12 tantermes iskola a Hévízi úti lakótelepen

Épülettípus / funkció:

oktatási intézmény

Építész / tervezőiroda:

Hegyi Lajos (Általános Épülettervező Vállalat)

Tervezés-építés évei:

1958–1961

Fő publikáció:

MÉ 1962/3. 20–22.

Adatfelvevő hallgató:

Lombár Eszter

Adatfelvétel ideje:

2021

Akkor:

Az épületet 1958-ban tervezte Hegyi Lajos (ÁÉTV) építészmérnök. A Hévízi úti lakótelepet kiszolgáló 12 tantermes iskola kivitelezése 1958 őszén kezdődött meg, azonban félbeszakadt, mivel római kori padlómozaik maradványokat és egyéb jelentős régészeti emlékeket találtak. A Fővárosi Tanács határozata alapján emiatt az épületet a tervezettnél délebbre tolták és az északi oldalon a római kori emlékeket bemutató romkertet alakítottak ki. A romok egy része még így is „belelógott” az épületbe, ezen a részen az épület konzolosan nyúlik föléjük. A romkert feltárását 1961 őszére fejezte be a Budapesti Történeti Múzeum, de már ez előtt, januárban megkezdődött az iskolában az oktatás. Az iskola elhelyezése a lakóteleppel lévő kapcsolata miatt kedvező, tájolás és tömegalakítás szempontjából is a környezetéhez illeszkedik. Belső tereit, alaprajzát funkcionális szempontok alapján tervezték. Külsejét (tömegét és homlokzatát) tekintve a szocreál után visszatérő modern magyar építészet egyik jellemző épülete. Jó arányokkal, könnyen elválasztható, erősen zárt/nyitott felületekkel rendelkezik. Szerkezete a kornak megfelelő akkori legfejlettebb technológiákkal valósult meg, tömör téglafal mellett vasbeton pillérek, vázak hordják az épület terheit és a födém is korszerű, előregyártott vasbeton gerendás béléstestes technológiával készült.

Most:

A Laborc Általános Iskola egy helyszínrajzi számon osztozik a melle létesült múzeummal, mely a Hercules Villa nevet viseli. A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat III. kerületi tagintézménye az épület második (legfelső) szintjén található, az épületegyüttes többi része mind az iskolához tartozik. 2017 óta az iskola alapítványi létesítmény, tehát magániskola lett. Ennek köszönhetően volt lehetőségük az az évi nagyobb felújításokra, mely során kicserélték a nyílászárókat, illetve a belső tereket is felújították. Az előcsarnokban két emléktábla jelzi ezt a 2017-es váltást. Pinceszint – A régen óvóhelyként is funkcionáló alagút és térrendszer egy része ma már fel van újítva. Tornaterem, rajzterem, drámaterem, számítástechnika órára alkalmas felszereléssel rendelkező terem is megtalálható itt. Ennek ellenére a legtöbb, felújításra váró részét tárolásra használják, ezek a szakaszok megtartották az elhagyatott, leromlott állapotú óvóhely hangulatát, a látszó gépészeti csövekkel és a hatalmas, nehéz vasajtókkal. Érdekesség, hogy a szomszédos múzeum és az iskola alagútrendszere összeköttetésben áll, mivel ahogy a korabeli publikációban is olvasható, a romok az iskola épülete alá is benyúlnak annak ellenére, hogy e miatt építették az épületet arrébb az eredeti tervekhez képest. Földszint – A bejárati előcsarnoktól jobbra található a kisebb, egyszintes épületrész, mely az első osztályosok területe. Az előcsarnokban, a bejárattal szemben tantermek kaptak helyet. A bejárattól balra helyezkedik el a minden szinten ugyanúgy, az északi oldalon húzódó folyosó a tantermekkel, illetve a főlépcső, mely az eredeti szerkezetét és burkolatát is megtartotta. A jellegzetes, műmárvány burkolatú vasbeton oszlopok is ezen az oldalon találhatóak, szintén eredetiek. Első szint – A tantermek a földszinthez hasonlóan helyezkednek el, az északi hosszanti oldalon végigfutó folyosóról közelíthetők meg. Ezen a szinten található a tanári szoba, titkársági irodák és az igazgatói iroda, mely szokatlan módon a főlépcső egyik karjáról nyílik gipszkarton szerkezetű szerelt falak segítségével, mivel itt nem lehet tovább felfele közlekedni csak vészhelyzet esetén. Második szint – Ezt az emeletet a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat III. kerületi tagintézménye használja, jellemzően egyéni foglalkozások tartására. Az ide érkező dolgozók és gyerekek az épület keleti lépcsőjét használják, így a két intézmény forgalma egyáltalán nem keveredik egymással. Az épülettömegek elhelyezkedésének köszönhetően jön létre a kellemes, zárt udvar, amit szintén az iskola használ. Összességében szépen felújított nyílászárók jellemzik az épületet, annak ellenére, hogy a tokok műanyagok, nem ütnek el az épülettől, a fehér nyílászárók rendezett képet adnak és kicsit el is terelik a figyelmet a felújításra, tisztításra szoruló homlokzatról. Az épületnek természetesen vannak olyan pontjai, ahol ráférne egy kis helyreállítás, de az elsődleges helyiségek és az épületrészek minden szerkezete és burkolata vagy új, vagy pedig eredeti, de megfelelően karbantartott. A változatos belső burkolatok igazodnak a funkciókhoz, a tantermek hangulata is más és más. Az iskola térrendszere egy-két korábban említett változtatáson kívül az eredeti maradt.

Archív képek forrása:

MÉ 1962/3. 20–22.

Mai képek forrása:

Lombár Eszter, 2021