BP CSEPELI ÁRUHÁZ
- Vármegye:
- Budapest
- Település:
- Budapest XXI. kerület
- Cím:
- Görgey Artúr tér 20.
- GPS:
- 47.423324, 19.071556
- Mai megnevezés:
- üzletház (Spar Szupermarket, Rossmann)
- Átadáskori megnevezés:
- Csepeli Áruház
- Épülettípus / funkció:
- kereskedelmi-szolgáltató
- Építész / tervezőiroda:
- Balogh István (Lakóépülettervező Vállalat), Hollay György (Lakóépülettervező Vállalat), Szecsőy Sándor (Lakóépülettervező Vállalat)
- Tervezés-építés évei:
- 1961–1962, 1964–1965
- Fő publikáció:
- MÉ 1966/6. 14–17.
- Adatfelvevő hallgató:
- Popa-Müller Victor Dávid
- Adatfelvétel ideje:
- 2022
Akkor:
Az 1960-as években Magyarországon elindult az áruházi hálózat felújítása, korszerűsitése, melyben vezető szerepet kapott az állami tervezőintézet, a LAKÓTERV II. Irodája. Az épülő áruházak a funkcionalitás alapelveit követve valósultak meg, aminek fontos része az épület működésének flexibilitása, nemcsak a különböző terek méretét tekintve, hanem azokon belül is. Emellett fontos az épület és város kapcsolata, a korszerű eladási technológiák bevezetése, valamint az épületszerkezet és gépészet igazítása az előbb felsorolt követelményekhez. A Csepeli Áruház eredetileg ezekre az alapelvekre épült, egy filigrán, átlátható földszinti eladótérrel, míg az emeleti szinten levő raktárak és egyéb kiszolgálóhelyiségek elzártabbak a kültértől. Az épület előtt kialakított vitrincsoportok már kívülről terelték a vásárlókat befelé, és egy kis betekintést is adtak a fontosabb termékekről. Az áruháznak három főbejárata volt, amelyből a Görgey Artúr tér felé néző két ajtót fel lehetett húzni a raktártérbe, így 7 méteres nyílásfelület keletkezett. Az eladóteret három oldalról 3,5 x 3,6 m-es portálszerkezet határolta, kapcsolatot teremtve így a belső és külső tér közt. A földszinten az adminisztratív és gazdasági tereket kívülről klinkertégla burkolat borítja. Az áruféleségek minél kedvezőbb bemutatása érdekeben az épületben mozgatható bútorokat használtak, így a kevés pillérrel tagolt belső tér még flexibilisebbé vált. A 2500 m2-es földszinti eladótér fölött 7 m-es raszterben rácsostartószerkezet található, melynek magassága 3 méter, így magába foglalja a felső szintet. Az áru és a személyzet az épület hátsó oldalán tudott bejutni, viszont a földszinten az eladótér maximálása érdekében csak az azt kiszolgáló minimális terek kaptak helyet. Az irodák és raktárak az emeletre kerültek. A két emelet közti funkcionális különbség a homlokzaton is megmutatkozik, mivel az emeleten traventin anyagú burkolat található az irodák előtt, illetve hajlított szelvényű alumíniumlemez (luxaflex) az első szint többi részén. A felső szinti irodák és raktárak két párhuzamos folyosó mentén helyezkedtek el. A két folyósó egy rájuk merőleges közlekedővel volt összekötve, amely lépcsőházzal és lifttel csatlakozott a földszinten levő hátsó bejárathoz. Ennek köszönhetően az áru egyenes és gyors úton tudott eljutni a raktárakig anélkül, hogy a vásárlókat zavarta volna.
Most:
A Csepel Pláza megépülésé után az áruház szerepe megváltozott. A földszinti nagy nyitott eladótér fel lett osztva részekre, amelyek különböző üzleteknek adnak otthont. Az épület központi helyen, egy kisebb park mellett található, ahol naponta rengeteg ember elhalad, ám a jelenlegi állapota, a dobozszerű kialakításából adódó elzártsága miatt eléggé elhatárolódik a külvilágtól. A régebbi földszinti portálszerkezetet egy tömör fal helyettesíti, mivel az áruház földszinti részén élelmiszerboltok találhatók, ahova nem annyira fontos a kívülről való betekintés. Ezáltal megszűnik a bel- és kültér közvetlen kapcsolata és eltűnik az épület filigrán szerkezete, nem marad meg az a hatás, hogy az emelet lebeg az eladótér fölött. Az emelti szinten azonban megmaradt az eredeti traventin és hajlított szelvényű alumíniumlemez burkolat, ezáltal megőrizve az épület eredti, modernista kisugárzását. Az emelet hátsó oldalán a traventin mészkővel burkolt felületeket sávablakok tagolják, még utalva a régi öltözők helyére, ma viszont a fenti eladótér egyetlen bevilágítási felületeként működnek. Mellettük a homlokzaton nagyobb ablakfelületek is találhatóak, amelyek régebben az irodák bevilágítását szolgálták. Az épületnek jelenleg csak egy főbejárata és egy mellékbejárata van. A főbejáratot jelzi az előtte kialakított függesztett előtető, amely korábban körbefutott az áruház körül. Belépve az épületbe egy zárt, nem lineáris térbe érkezünk, ahonnan szerteágaznak a különböző kis üzletek. Az egyetlen elem, amely ebből a monoton hangulatú térből előtűnik, az az emeletre vezető lépcsőszerkezet. Az emeleti szinten már nem csak raktárak és irodák találhatóak, hanem ugyancsak különféle üzletek. Ám ez a tér nem a legalkalmasabb eladótérnek, hiszen alacsony a belmagassága, a raktárak régi falai tagolják a teret, és csak nagyon kevés fény tud bejutni, mivel a homlokzaton kevés az ablaknyílás. Az épület a paneles lakóházak közötti és egy nagyobb tér melletti elhelyezkedéséből adódóan egy kis ékszerdobozként is működhetne. Ám ehelyett egy kis elzártabb világot jelképez, ahová nem nagyon lehet betekinteni kívülről.
- Archív képek forrása:
- MÉ 1966/6. 14–17.; Fortepan
- Mai képek forrása:
- Popa-Müller Victor Dávid, 2022