BP LÉVAY UTCAI NÉGYLAKÁSOS TÁRSASHÁZ

Vármegye:

Budapest

Település:

Budapest II. kerület

Cím:

Lévay utca 8.

GPS:

47.517051, 19.015119

Mai megnevezés:

lakóház

Átadáskori megnevezés:

négylakásos társasház

Épülettípus / funkció:

társas lakóház

Építész / tervezőiroda:

Varga Levente (LAKÓTERV)

Tervezés-építés évei:

1965–1969

Fő publikáció:

MÉ 1971/2. 28–33.

Adatfelvevő hallgató:

Pénzes Klaudia

Adatfelvétel ideje:

2022

Akkor:

A II. kerületben, a Lévay utcában álló társasház építése 1967–69 között zajlott. Tervező építésze Varga Levente, Ybl Miklós és Kossuth díjas építész. 1966 és 1980 között a Lakó- és Kommunális Épületeket Tervező Vállalatnál (LAKÓTERV) Jurcsik Károly építész műtermének munkáiban, túlnyomórészt középületek tervezésében vett részt. A Lévay utcai társasház az első megépült tervei közé tartozik. A keskeny telek az utca szintjétől 6-7 méterrel magasabban fekszik, átlósan 11 métert lejt. Az épülethez egy hosszabb lépcsősor vezet fel. A beépítés szabadonálló, kihasználva a telek adottságait. Remek kilátás nyílik innen a Várra, Gellért-hegyre, valamint az Országházra. A tervezés során törekedtek a lakások tereinek változatos kapcsolataira, valamint a lehető legegyszerűbb anyagok és szerkezetek alkalmazására. Az épületben 4 db 80–85 m2-es 2 és fél szobás lakás található, a terephez illesztve. A kubusos formájú lakások eltolva helyezkednek el, így az egymás alatt, illetve felett lévő lakások mindegyikénél nagyméretű teraszok alakulnak ki, valamint ezáltal kedvezően kijátsszották a terep lejtését is. Ezek az egymás mellett eltolt traktusok szerencsésen kikerülik a növényzetet, és a telket félig nyitott udvarokra bontják, így minden lakáshoz lehetővé teszik a tereppel való közvetlen kapcsolatot. Az épület megvalósításánál fontos volt a minden részletmegoldásra kiterjedő tervezés, és az állandó művezetés. A lakásokban kialakított asztalosszerkezeteket Császár Antal asztalosmester műhelyében Papp József és Tőke Lajos asztalosok készítették nagy gonddal és hozzáértéssel.

Most:

A társasház az utcáról nézve egyáltalán nem látszik, az előkertet teljesen benőtte a növényzet. Az épület harántfalas, középmagos rendszerű. Alaprajzát tekintve a belső mag előtt, a teraszhoz, a kilátáshoz kapcsolódóan a nappali tere, mögötte a kertre néző hálók, két oldalán pedig az előszoba és a felülvilágított étkező helyezkednek el. Ez utóbbi helyiség a nappalival, hálóval, konyhával, fürdőszobával és gardróbbal egyaránt összenyitható. A köztes terek elválasztására belső üvegajtókat használtak függönnyel. A fő-, valamint válaszfalak kiméretű téglából épültek, kívül, illetve belül is fehérre meszelve. A homlokzatok nagy részére mára felkúszott a növényzet, amely nagy valószínűséggel a szerkezet állékonyságát is károsította. A többi szerkezet, mint a lábazat, pince, lépcsők, áthidalók, valamint a mellvédek nyersen hagyott zsaluzott beton, illetve vasbeton szerkezetek. Az épülethez felvezető lépcső/járdasor eredeti, de elhanyagolt állapotú léccel húzott beton burkolat. A külső lépcsők közül több balesetveszélyes az elmozduló fokok miatt. A lakásban lévő válaszfalakat az eredeti fenyő burkolat borítja. A padló natúr fenyő hajópadlóból készült. A nyílászárók szintén korabeli pácolt fa szerkezetek, az egyik lakásnál ezeket már felújították az építéskori értékek figyelembevételével. A lakások szépen tükrözik az eredeti állapotot, belülről karban vannak tartva. Ezzel szemben az épület kívülről, valamint az udvar erősen elhanyagolt, felújítandó. A növényzet okozta károk hatására az épület statikai állékonysága ma már nem biztosított. Ezáltal jelenleg minden lakás üres, vagy csak időszakos használatban van.

Archív képek forrása:

MÉ 1971/2. 28–33

Mai képek forrása:

Pénzes Klaudia, 2022