DEBRECEN WESSELÉNYI UTCAI LAKÓTELEP

Vármegye:

Hajdú-Bihar

Település:

Debrecen

Cím:

Teleki utca 7–40., Wesselényi utca 11–45., Sumen utca 20–28., Haláp utca 1–12.

GPS:

47.524028, 21.633194

Mai megnevezés:

Wesselényi utcai lakótelep

Átadáskori megnevezés:

Béke útja – Wesselényi utcai lakótelep

Épülettípus / funkció:

társas lakóház

Építész / tervezőiroda:

Bajkai Gábor (Hajdú-Bihar megyei Tanácsi Tervező Vállalat), Filippinyi Gábor (Hajdú-Bihar megyei Tanácsi Tervező Vállalat), Forgács Attila (Hajdú-Bihar megyei Tanácsi Tervező Vállalat), Kassai Zsolt (Hajdú-Bihar megyei Tanácsi Tervező Vállalat), Nemes Ágnes (Hajdú-Bihar megyei Tanácsi Tervező Vállalat)

Tervezés-építés évei:

1980-as évek, 1990-es évek eleje

Fő publikáció:

MÉ 1990/2. 38–39.

Adatfelvevő hallgató:

Fodor Laura Anna

Adatfelvétel ideje:

2023

Akkor:

Miután Debrecen 1954-ben megyei jogú várossá vált, a település jelentős fejlesztési erőforrásokhoz jutott. Az új igényeknek megfelelően 1958-ra új városrendezési terv született Kalata Gyula vezetésével, melyet végül 1961-ben fogadtak el. A fókuszban a régióközpont hosszútávú fejlődése volt, így az ipari és zöldövezetek mellett 6 db lakóövezetet is tartalmazott – ezek egyike az akkori nevén Béke–Wesselényi-lakótelep volt. A nagyütemű fejlődésnek a hazai építőipar csak a házgyári hálózat kiépülésével tudott megfelelni, így a lakásépítés paneles technológiával került kivitelezésre. A lakótelep megvalósítása a városrendezési terv utolsó ütemeire esett, egy olyan időszakra, melyben állami célcsoportos beruházásra nem volt lehetőség, így a terület beépítését az OTP Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóság vállalta el. A terület Debrecen belvárosának határán fekszik, két főforgalmi út által közrefogva. A Wesselényi utca egyben a 4. számú főközlekedési út városon átvezető szakasza – így az övezet nagy közlekedési jelentőséggel bír. A terület eredetileg is lakóövezet volt, ám épületállománya elavultnak bizonyult, így szinte teljes mértékben szanálásra került sor. Az 1958-as városrendezési terv többszöri, Debrecen fejlődési ütemének megfelelő frissítése után a lakótelep végül a Városi Tanács 1985-ös pályázatára készült beépítési terv alapján épült meg. Az alapelv a korszellemnek megfelelően élhető lakókörnyezet kialakítása volt, ennek megfelelően törekedtek emberléptékű, áttekinthető utcák és privát, félprivát, valamint közösségi terek létrehozására. A beépítés a meglévő utcákra épül rá, megtartva így a terület már kialakult közlekedési rendjét, és megmentve az övezet faállományát. Az épületek illeszkednek a környezethez: a többszintes házak a peremeken alacsonyabbak, magastetősek, valamint a lakótelep északi részén, a Teleki és Wessselényi utcák közötti átforduló alacsonyabb beépítés biztosít átmenetet a Béke útja mentén meglévő, megmaradó rehabilitációs övezet és az új beépítés között. A beépítés keretes, a tömbbelsők a járművektől teljesen elzártak. Az épületek földszintjén a főutak mentén üzletek kaptak helyet. A lakások alapterülete, belső elrendezése sokféle, tekintettel a különböző családmodellekre, többek között esetlegesen több generáció együttélésére.

Most:

A kijelölt terület bejárása során arra figyelhetünk fel, hogy minden épületegyüttes külön karakterrel rendelkezik, valami apró részlet mindig jelzi, hogy már másik háznál járunk. Ez megjelenik a színek használatában, a bejáratok előtetőinek alakjában, vagy az erkélyek/nyílászárók kialakításában. Ha figyelembe vesszük, hogy a lakótelep tervezésénél központban volt az átláthatóság, beláthatjuk, hogy az esztétika mellett az épületek karakterbeli változatossága a tájékozódás megkönnyítését is szolgálja. Ez az elv az utcák szerkesztésében is jelen van, a rendszerük egészen tiszta, logikus elrendezésű. A tömbök belsejébe való bejutás szinte minden tömbnél különböző – ahol a terület a lakók kikapcsolódását szolgálja, ott általában az épülettömegek között sétálhatunk be a félprivát területekre, vagy (főleg földszinti üzletsorok esetében) az épületek földszinti sávjában levő alagútszerű bejáraton közelíthetjük meg azokat. Egyes esetekben a tömbbelső a gépjárművek tárolására, vagyis a garázsok megközelítésre szolgál, itt szintváltásra lehetünk figyelmesek, a belső udvar az utcaszint alatt helyezkedik el. Habár ezen udvarok elsőszámú funkciója nem a lakók kikapcsolódását szolgálja, a középső részen ugyanúgy helyet kapott egy növénysáv, valamint padok is. Az épületek földszintje jellemzően nem lakószint, a külső, utcafelőli oldalakon üzletek, garázsok, esetleg a közös tárolók helyezkednek el, illetve ezen az oldalon van a lépcsőházak főbejárata is. A belső oldalakon egy másik bejárat, garázsok, elvétve lekerített kiskerttel rendelkező, a belső udvarról megközelíthető lakások találhatóak. A gépjárműtárolás a lakótelep teljes területén jól megoldott, az utcák mentén külön parkolósáv van kialakítva, néhol a földszint teljes egészében garázsszint. A zöld növényzet mindenütt jelentős, kellemes klímát, árnyékot biztosít a környéknek, a parkosított közös udvarokban találhatóak kisebb lekerített virágoskertek, játszóterek is. Az épületek jellemzően jó állapotban vannak, néhol teljes szigetelésre, festésre, illetve a nyílászárók cseréjére került sor. Az erkélyek kialakítása minden homlokzaton teljesen különböző, az eredeti korlát mindenütt megmaradt, az árnyékolószerkezet több helyen változott/kiegészült. A színdinamikai terveknek megfelelő festés az utólag hőszigetelt épületeket kivéve nagyrészt változatlan.

Archív képek forrása:

MÉ 1990/2. 38–39.

Mai képek forrása:

Fodor Laura Anna, 2023