SZEKSZÁRD ÚJ VÁROSKÖZPONT

Vármegye:

Tolna

Település:

Szekszárd

Cím:

Liszt Ferenc tér 1–4.

GPS:

46.349187, 18.702663

Mai megnevezés:

új városközpont

Átadáskori megnevezés:

Főtéri épületegyüttes, Szekszárd

Épülettípus / funkció:

kereskedelmi-szolgáltató

Építész / tervezőiroda:

Jurcsik Károly (Lakóépülettervezési Vállalat), Varga Levente (LAKÓTERV)

Tervezés-építés évei:

1965–1971

Fő publikáció:

MÉ 1970/1. 12–17.; MÉ 1972/5. 50–54.; MÉ 1974/1. 18–29.

Adatfelvevő hallgató:

Kaposi Zsófia Fanni

Adatfelvétel ideje:

2021

Akkor:

Szekszárd fejlődése során a város központja többször is áthelyeződött. Ezt a változást kívánta kiszolgálni a Jurcsik Károly által tervezett új téregyüttes, amely az akkori Széchenyi, Hunyadi és Beloiannisz utcák által határolt területen kapott helyet. Az eredeti rendezési terv a területen lévő összes épület bontásával számolt, beleértve a műemléki Auguszt-házat is. Több éves küzdelem után sikerült elérni, hogy a rossz állapotban lévő épületeket az elbontás helyett helyreállítsák, és új funkciókat kapjanak. Emellett azt is, hogy az új téregyüttes vegyes rendeltetésű irodaháza ne egy tömegként, hanem több kubusra bontva tudjon létrejönni. A tervezett együtteshez így végül három vegyes rendeltetésű irodaház tartozott: a KPM Igazgatóság, a Gelka szerviz és az MNB irodaháza, ezen kívül egy 2500 m2-es áruház, és az utolsó ütemben elkészült hétszintes épület, az MSZMP Tolna megyei székháza. A tervezés során az új és a régi épületek között biztosították a töretlen átmenetet. A több tömegre bontással belső, intim tér alakult ki, mely körül a különböző funkciókat ellátó épületek csoportosulnak. A térrendszer csak gyalogosforgalmat szolgál ki, amelynek fő iránya kelet-nyugati, kapuja a Garay tér felől a műemléki épületek lezárását adó Auguszt-ház árkádosított tömege. Erre a tengelyre csatlakozik az áruház és az MSZMP volt irodaháza is. A térrendszer térbővületek, átjárók, kisebb-nagyobb terek együtteséből alakul ki. A régi épületekkel kapcsolatot teremtve az egykori KPM-épület hangsúlyos lépcsőházi blokkja ellensúlyozza az Auguszt-ház lépcsőházi tornyát. A három irodaház, a műemléki épületek és az áruház együtt érdekes ritmusú, statikus és dinamikus elemeket vegyítő rendszert hoz létre. Minden nézőpontból valami érdekeset mutat magából: különleges homlokzatrészletet, egy kis dombot, egy klinker-gyűrűvel körülölelt fát, egy gyepszőnyeget, lépcsőket, padokat, kisebb és nagyobb épülettömegeket. A téregyüttest szervesen összefogja a tiszta alaprajzi szerkesztés, a következetes anyaghasználat, részletképzések, amelyek az épületek egymásra utalását, a visszacsengést adják. Mindegyik tömegen megjelenik valamilyen formában a klinkerburkolat, a beton, a faburkolat, a műemléki pala használata, a tömör és áttört formák ritmusa. A homlokzati osztásrendszerek a térburkolatok kiosztásán is tükröződnek, ezzel még jobban összefogva a térrendszert. Az első ütemben készült el a három vegyes rendeltetésű irodaház. Az áruház a második ütemben épült meg az együttes negyedik tagjaként. Magába foglal egy nagy, összefüggő, közbenső alátámasztás nélküli árusítóteret, egy, a hátsó raktárövezetben kialakított süllyesztett kisebb árusítóteret, illetve az ezeket kiszolgáló raktárakat és irodákat. Az épület kettős funkciója a szerkezeti, formai kialakítást is meghatározta. A nagy árusítótér 1500 m2-es alapterületű, három oldalról határolt kirakattal és konzolos előtetővel. Lefedése 21 méter fesztávolságú, 3 méter tengelytávolságú acélpillérekre támasztott rácsostartókkal lett kialakítva, amely alatt nútolt borovi fenyő álmennyezetet, és benne süllyesztett világítást helyeztek el. E felett futnak a különböző elektromos és légfűtő berendezések. A kirakat üvegezése felett lila palaburkolat található. A gazdasági rész kisméretű téglafalakkal és monolit vasbeton szerkezettel készült. Homlokzatkialakítása a korábban elkészült épületekre utalva klinkerburkolat, profiltéglás részletekkel. A belső berendezéseket számos kritériumot figyelembe véve tervezték meg a KERIPAR irodájában.

Most:

A téregyüttest a mai Széchenyi utca, a Szent István tér és a Kiskorzó tér fogja közre. A város szívét jelképező Béla király térről a Garay tér műemléki sétánya vezet le a Jurcsik-féle épületegyütteshez. A tér nyugati kapuja az árkádos Auguszt-ház, amely elválasztja és egyben össze is köti a modern épületeket a romantika és a klasszicizmus emlékeivel. Erre a nyugati-keleti tengelyre fűződik fel a három vegyes rendeltetésű irodaház, az áruház, a Városi Bíróság épülete, a Babits Mihály Kulturális Központ, a Művészetek Háza és a Szekszárdi Wosinsky Mór Múzeum, végezetül pedig a busz-és vonatállomás. A hajdani elképzelés, miszerint a házak közötti térrendszer csak a gyalogosforgalmat szolgálja ki, ma is különleges térélményt nyújt az arra járók részére. A kubusok a szoborszerű formálásnak köszönhetően mindig valami más érdekes részletet mutatnak magukból a különböző nézőpontokból. Az eredeti homlokzatburkolatok jó állapota remekül visszaadja az épületek közti párbeszédet. A klinkerburkolat profiltéglái sajátos részletképzéseket mutatnak, melyek eltérő változatai mindegyik épülettömegen megjelennek. A tiszta alaprajzi és homlokzati szerkesztés mellett az épületek közötti tér burkolása is a térszerkezet vázát adja. Ez azonban ma már sajnos hiányos állapotban látható. A hajdani egységet helyenként, a korhoz nem illő nyílászárók cseréje töri meg. Az egykori Gelka szerviz épülete kisebb üzleteknek ad ma otthont, ezért a homlokzatot megbontották, és nagy üvegfelületeket építettek be kirakatok, illetve bejáratok számára. A KORZÓ Áruház eredeti alaprajzi elrendezése az évek folyamán többször is megváltozott. Leválasztották a süllyesztett árusítóteret új üzletek számára, amelyhez külön bejáratot nyitottak a Gelka szerviz épülete felől a klinker homlokzaton. A gazdasági részt különböző vállalkozások számára feldarabolták és átalakították. Az egykori áruházat 2017-ben egy üzletlánc szupermarketeként hasznosították. A korábban leválasztott kisebb árusítóteret ismét összenyitották a 23 méter fesztávolságú blokkal, és annak padlószintjét felemelték a fő árusító tér szintjéhez. Az átalakítás során a homlokzat külső festékréteget kapott, a gépészet modernizálása megtörtént, illetve a bejárat is áthelyezésre került.

Archív képek forrása:

MÉ 1970/1. 12–17.; MÉ 1972/5. 50–54.; MÉ 1974/1. 18–29.

Mai képek forrása:

Kaposi Zsófia Fanni, 2021