SZENTENDRE SKANZEN OKTATÁSI ÉPÜLETE

Vármegye:

Pest

Település:

Szentendre

Cím:

Sztaravodai út 75.

GPS:

47.692630, 19.044574

Mai megnevezés:

Csilléry Klára Oktatóközpont

Átadáskori megnevezés:

Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum igazgatási épülete

Épülettípus / funkció:

irodaépület

Építész / tervezőiroda:

Gáborjáni Péter (BME Rajzi és Formaismereti Tanszék)

Tervezés-építés évei:

1972–1973

Fő publikáció:

MÉ 1975/2. 46–49.

Adatfelvevő hallgató:

Bednarik Marcell

Adatfelvétel ideje:

2022

Akkor:

Az épület elsődleges célja az volt, hogy a Szabadtéri Néprajzi Múzeum tudományos és műszaki munkatársai számára a skanzen építésének időtartama alatt megfelelő munkahelyet teremtsen a területen. További igény volt, hogy egy-egy néprajzos kongresszus idején az épület alkalmas legyen kisebb előadások megtartására. Tudták, hogy a Szabadtéri Néprajzi Múzeum felépülte után a tudományos munkatársak állandó helyszíni tevékenységére már valószínűleg nem lesz szükség, így az épület alapvető funkcióváltozáson megy majd keresztül, amire a tervezéskor előre gondoltak: a skanzent kiegészítő bemutató teremként fog szolgálni. Ez egy nagyobb, egységes, de szükség szerint megosztható teret igényel, melyen belül biztosítani kell az installáció tetszőleges módon való elhelyezését, rögzíthetőségét. Az igazgatási épület az eredeti tervek szerint hagyományos szerkezettel készült volna, ha a lakott területtől távol eső helyszín és az építőipari kapacitáshiány miatt, valamint a gyorsabb kivitelezés érdekében a beruházó könnyűszerkezetes megoldás mellett nem döntött volna. Az épület formájának megválasztásánál arra törekedtek, hogy az igazgatási épület szembetűnően különbözzön a bemutatott épületektől. Ezzel szemben az anyag- és színkezelésnél bizonyos folytonosság létrehozása volt a cél. Az enyhén lankás, távolról is jól látható lejtőre alacsony, vízszintesen elnyújtott épületet tartottak tájba illőnek. A program jellege (vagyis a későbbi funkcióváltás, kiállítótér) szükségessé tette, hogy az épület azonos léptékű, csereszabatos elemekből épüljön fel. Ez egy alaprajzilag megfelelő, kis és nagy léptékű terek alapegységét, és egyben a szerkezeti modult meghatározó raszter kiválasztását jelentette.

Most:

A Csilléry Klára néprajzkutató és pedagógus nevével fémjelzett 600 m2 alapterületű épületben, egy 60 fős előadóterem, négy kézműves műhely, egy drámapedagógiai terem és egy kutatószoba kapott helyet a funkcióváltást követően. 2017-től ebben az épületben működik a Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ által koordinált Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című projekt múzeumi komponensét megvalósító csapat is. Az épület a látogatók részére nem megközelíthető részen található, zöld környezet veszi körül, amelybe beleolvad az épület, és anyaghasználatában is illeszkedik hozzá. Mivel el van zárva a látogatóközönség tömegei elől, ideális, nyugodt helynek tűnik a természet közelségével. Az építés idején magas színvonalon történt a kivitelezés, azonban újszerű épületszerkezetei mára, felújítás hiányában elavultak, maga a fa- és acélszerkezetek jól állapotúak, karbantartottak, csak a külső fa felületek festése kopott meg. Látszik, hogy az üzemeltető igyekszik használható állapotban tartani az épületet – az eredeti szerkezetek megőrzésével. Különlegességét a pavilon-jelleg adja, a könnyű és átlátható szerkezet a nagy ablakaival és átmeneti tereivel. Könnyen átalakítható a belső térszervezése a favázas szerkezet miatt, ezért akár a jövőben a nagyközönség számára is megnyitható lehet, mint kiállítótér, és nem csak mint oktatóközpont.

Archív képek forrása:

MÉ 1975/2. 46–49.

Mai képek forrása:

Bednarik Marcell, 2022