Rodostóra nyíló ablak

II. Rákóczi Ferenc rodostói ebédlőházának helyreállítása és múzeummá alakítása

További infó:

Rodostóra nyíló ablak (memmdk.hu)

Térben és időben is ablak nyílt Rodostóra (magyarnemzet.hu)

Együttműködő partnerek:

Liszt Intézet – Isztambuli Magyar Kulturális Központ, Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány, Külgazdasági és Külügyminisztérium, Magyar Művészeti Akadémia, Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ, BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék

RÉSZLETES LEÍRÁS:

Rodostóra nyíló ablak címmel nyílt magyar-török nyelvű építészettörténeti kiállítás a törökországi Tekirdağ (az egykori Rodostó) városában a Török-Magyar Kultúra Házában. Az isztambuli Liszt Intézet, Magyar Kulturális Központ, a Gül Baba Kulturális Központ és Kiállítóhely, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium szervezésében, a Magyar Művészeti Akadémia és a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ pénzügyi és szakmai támogatásával, illetve a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Építészettörténeti és Műemléki Tanszék szakmai részvételével megvalósult tárlat II. Rákóczi Ferenc rodostói ebédlőházának 19. századi kutatását, majd a 20. század során magyar állam általi megvásárlását és felújítását mutatja be. A kiállítás Rodostót követően a budapesti Gül Baba Kulturális Központ és Kiállítóhelyen is látható, 2022. július 7 és december 31. közt.

A kiállításnak helyet adó épület, Csáky Mihály 2018-ban helyreállított és Török-Magyar Kultúra Házaként megnyitott épülete egyike a magyarok által használt lakóházaknak, amelynek történeti enteriőrjének érvényesülése a tárlat egyik fontos koncepciója volt. A 19-20. század során Rodostóba érkező magyarok által készített utcarajzokat az alkotók úgy helyezték el a történeti épület ablakain, hogy egyszerre láthassuk az egykor itt megforduló magyarok szemével a várost, és annak mai képét is. Így az összeállítás térben és időben is ablakot nyit Rodostóra.

A tárlat emellett a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ, illetve török tervdokumentációs anyagok eddig alig kutatott lapjaira támaszkodva vezeti végig a látogatókat a rodostói magyar menekültekkel kapcsolatos kutatások kezdetétől, az 1860-as évektől egészen napjainkig, bemutatva az épületek lerajzolása, felmérése, később pedig megmentése ügyében tett vagy tenni kívánt magyar lépéseket. Így többek között bemutatja az ebédlőház egyes fa díszítőelemeinek leszerelését, majd Kassára szállítását, a kassai Rákóczi ház megnyitásának a Trianoni békeszerződés utáni problémáit, majd az eredeti ebédlőház megvásárlását, múzeummá alakítását, valamint az épület és a múzeumi tárlat elmúlt évtizedekben végzett újabb és újabb felújításait.

Kurátor: Fodor Gábor és Kovács Máté Gergő 

A kiállítás létrehozásában közreműködött: Balogh Viktória, Farkas Nikolett, F. Dóczi Erika, Rácz Adrienn, Ujszegi Judit és dr. Vass Ágnes

A kiállítás szövegének szerzői: Fodor Gábor, Kovács Máté Gergő és Kövecsi-Oláh Péter

Szakmai lektor: Csorba György és Emre Saral

Grafika: Szigeti András

A kiállított dokumentumok, fotók, tervrajzok és filmek a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ, az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum és a Fortepan / Uj Nemzedék napilap gyűjteményeiből, a Vasárnapi Ujság és a Tolnai Világlapja folyóiratokból, illetve személyes hozzájárulásokból származnak.

Az együttműködésért köszönet illeti Almássy Kornélt, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ igazgatóját.

A személyes gyűjteményekből származó munkákért és dokumentumokért köszönettel tartozunk Deák Zoltán és K. Pintér Tamás, valamint Nagy Kálmán és Tóth Ferenc részére.