Városházák
A törvényhatósági jogú városok városházái a dualizmus korában
Témavezető:
Marótzy Katalin
Doktorandusz:
Megyeri-Pálffi Zoltán
Publikációk:
Megyeri-Pálffi Zoltán; Marótzy Katalin: Parallels in German, Austrian and Hungarian Town-Hall-Architecture during the Austrian-Hungarian Monarchy (1867–1918) ARCHITECTURA (közlésre elfogadva)
Megyeri-Pálffi Zoltán; Marótzy Katalin: Hat törvényhatósági jogú város székházépítési pályázata: hivatalszervezés és helyigény. ÉPÍTÉS-ÉPÍTÉSZETTUDOMÁNY online first. (2021)
RÉSZLETES LEÍRÁS:
A kutatás a dualizmus kori közigazgatási épületek körében azon városházákra fókuszál, amelyek az ún. törvényhatósági jogú városok székházai voltak. A vizsgálat ezeknek az épületeknek a történeti alakulására terjed ki a jogrendszer és a közigazgatási rendszer modernizációjának szemszögéből, figyelemmel az építészeti fejlődésükre és karakterükre.
A téma történeti hátteréből fontos kiemelni azt a tényt, hogy 1867 után, az Osztrák–Magyar Monarchia létrejöttével, a magyar államnak lehetősége nyílt államszervezete modernizációjára, amelynek keretén belül sor került az úgynevezett polgári közigazgatás kiépítésére.
A modernizáció révén a helyi-területi igazgatás szintjén jelentős változások következtek be, amely egyik fontos eleme az ún. törvényhatósági rendszer létrejötte. Ebben a körben találjuk a vármegyét és a törvényhatósági jogú várost, valamint a székesfővárost.
A kutatás ezt a közigazgatási rendszert veszi alapul, ennek az építészeti megjelenésére koncentrál: ugyanis az új közigazgatási struktúra új közigazgatási feladatokat hozott magával, amelyeknek építészeti értelemben is teret és formát kellett találni.
A kutatás alapvetően a vizsgált közigazgatási épületek térszervezésével, alaprajzi rendszerével, építészeti tömegformálásával és stílustörténeti fejlődésével foglalkozik. A kiválasztott épületek pedig olyan városházák, amelyek magyar településállománynak a korszakban – jogi értelemben is – jelentős elemeit, a törvényhatósági jogú városokat szolgálták, ezek székházai voltak.
