VÁC 12 TANULÓCSOPORTOS GIMNÁZIUM

Vármegye:

Pest

Település:

Vác

Cím:

Géza király tér 8.

GPS:

47.772881, 19.131500

Mai megnevezés:

I. Géza Király Közgazdasági Szakközépiskola Vác

Átadáskori megnevezés:

12 tanulócsoportos gimnázium, Vác

Épülettípus / funkció:

oktatási intézmény

Építész / tervezőiroda:

Újváry Rudolf (Győr-Sopron megyei Tanácsi Tervező Vállalat)

Tervezés-építés évei:

1963–1968

Fő publikáció:

MÉ 1969/3. 40–43.

Adatfelvevő hallgató:

Szesztay Ágoston Péter

Adatfelvétel ideje:

2021

Akkor:

Az iskolaépület Vác történeti városrészében, a vár területén épült 1964–1968 között. Építésekor a legfőbb cél a Géza Király tér rendezése volt. Az iskola a korábban ott álló földszintes házak bontását követően épült, figyelembe véve a korábbi beépítés tompaszögben tört homlokzati síkját, és az építési területen található romok elhelyezkedését is. Ez utóbbi emlékek a műemléki hatóságok előírásai szerint romkertként kerültek bemutatásra az iskola udvarán. A beépítés egy magasabb – kétemeletes – tantermi szárnnyal fordul a Géza Király tér és Budapesti főút felé, földszintes szárnya pedig a telek beforduló részére, a tér eldugottabb oldalára került. Ebben található a főzőkonyha és az iskola tornaterme is. Az épület udvar felé eső kontúrja kikerüli a telken található várromot, ezen a szakaszon a magasabb épülettömeg a középfolyosós rendszert oldalfolyosósra váltja az udvar felé eső teremsor elhagyásával. Ennek köszönhetően az épület közlekedési rendszere intenzíven benapozottá vált, és szorosabb kapcsolatot alakít ki az iskola udvarával is. Az épület két szárnya vékony nyaktaggal csatlakozik egymáshoz, a csatlakozás a köztér felőli oldalon is kisméretű térbővületet eredményez. A pillérvázas épület formálásának fontos elemei a földszinti burkolatként megjelenő izbégi kő, illetve az emelet vertikálisan elnyújtott ablaksávjai, amelyeket az erős napsütés ellen reluxa redőnyökkel védenek. Az épület a korabeli tendenciákkal ellentétben helyspecifikus tervek alapján épült, a történeti korokhoz és a városhoz való viszonyát a Budapesti főút mellett elhelyezett szobor, Kiss István Végvári vitézek című műalkotása is jól mutatja.

Most:

A szóban forgó 12 tanulócsoportos gimnázium, amelyben napjainkban közgazdasági szakközépiskola működik, magassági arányaival, és a terület korábbi beépítésének homlokzatvonalára is tekintettel lévő kialakításával jól illeszkedik környezetébe. Noha a környező épületektől megjelenésében alapvetően különbözik és fő feltárulási iránya – a Budapesti főút – felől megszakítja a zártsorú beépítési mintát, az épület telken való elhelyezése a korabeli építési tendenciákhoz képest jóval érzékenyebbnek mondható. Mindezt a beépítési paraméterein kívül a szabadabb formálást lehetővé tevő szerkezetválasztásnak és a történeti szövetnek megfelelő anyaghasználatnak is köszönheti. Vakolt felületű homlokzatain hangsúlyosan jelennek meg a tantermek megfelelő bevilágítását biztosító sávablakok, amelyek utalnak az épület szerkezeti kialakítására is. A szerkezeti működés bemutatása építészeti eszközként a további részletképzésben is megjelenik. A földszint durvább kő burkolata, az erre helyezett épületrészeken pedig a jóval finomabb kőporos vakolt felület szintén a történeti előképek homlokzatképző elveit juttathatja eszünkbe. A homlokzat megjelenésében hangsúlyos elem továbbá az emeletek és a földszint konzolos elhatárolása. Noha az épület a Géza király tér irányában megfelelően városias környezetalakítással bír, az alacsonyabb épületmagasságú szárnyban elhelyezett kevésbé fontos funkciók a tér ezen részeinek egészséges városi térként való használatát és továbbfejlődését nem segítik elő. Napjainkban alulhasznált, rossz hangulatú térélmény jellemzi, amely különösen akkor fájó, ha figyelembe vesszük a telek elhelyezkedéséből származó lehetőségeket: gondolhatunk a váci Duna-part közelségére, és a szomszédos telken található, bemutatásra még nem került történeti romokra, vagy az épület szomszédságában található volt ferences rendházra. Az épület sokrétű tagoltságából adódóan ugyanakkor a belső udvaron hangulatos és egyedi terek alakulnak ki. Az épület élete során egyszer került sor átfogó felújításra, szerkezeteinek állapota napjainkban is kielégítőnek mondható, érezhető a folyamatos karbantartás hatása.

Archív képek forrása:

MÉ 1969/3. 40–43.

Mai képek forrása:

Szesztay Ágoston Péter, 2021